Hírlevél feliratkozás
Fórum belépés
Felhasználónév
Jelszó
 
A pánikbetegség 11 leggyakoribb tünete
2015-01-26 tovább >>
Interjú pszichológusunkkal: A depresszió kognitív terápiája
2014-12-09 tovább >>
Cikk
 
A depresszió gazdasági hatásai
2014-12-08
Nyomtatható változat!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2004-es becslése szerint 2030-ban a depresszió jelenti majd a világ legnagyobb egészségügyi terhét. A pszichés betegségek már most is jelentős gazdasági terhet jelentenek valamennyi országnak. A WHO említett adatai szerint a modern társadalmak számára gazdaságilag legnagyobb terhet jelentő betegségek listáján az első öt betegség mentális természetű. Az első helyen áll az unipoláris, a negyediken a bipoláris depresszió.

2003-ban a mentális betegségek az egészségügyi kiadások 15%-át tették ki, és azt valószínűsítették, hogy 2010-re ez a szám 20%-ra emelkedik. A WHO adatai szerint a világon a depresszió a harmadik legtöbb kárt okozó betegség, részben azért, mert – többek között jellegéből adódóan – világszerte aluldiagnosztizált. A betegek igen nagy része  nem kap kezelést, illetőleg nem tudja, hogy depresszióban szenved. Pedig a depresszió eredményezi a leghosszabb távolmaradást a munkavégzéstől a gazdaságilag vezető országokban. A 10 leggyakoribb rokkantsági ok között 8 pszichiátriai ok szerepel (unipoláris major depresszió, alkohol, demencia, szkizofrénia, bipoláris affektív betegségek, agyi érbetegségek, kényszerbetegségek, drog fogyasztás).

Egy londoni tanulmány szerint nemzetgazdasági szinten 23,5-szer magasabb a nem kezelt depresszió költsége, mint a kezelt depresszióé.

 

 

A depresszió okozta költségeknek csupán kisebb hányadát jelentik a direkt költségek: a gyógyszer ára (ez kb. 5%), valamint az orvosi, kórházi kezelés költsége. Ennél sokkal nagyobb összeget tesznek ki az indirekt költségek: a rosszabb minőségű munkavégzés, a munkából való kiesés, a táppénzes állomány, a rokkantsági nyugdíj öszszege stb.

 

 

De ide kell sorolni a depresszió következményeként fellépő testi betegségek kivizsgálásának, kezelésének, rehabilitációjának teljes gazdasági-társadalmi terheit is. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül a depressziós beteg környezetére gyakorolt hatása sem. A depresszióval együtt járó kedvetlenség, motiválatlanság, feszültség, ingerlékenység stb. a párkapcsolatot, a család működését is jelentősen megterheli. Nyilvánvalóan a munkahelyi légkört és a termelékenységet is ronthatja a depressziós beteg negatív beállítottsága, pesszimista gondolkodása.

Az EU-tagállamokban a nemzeti összjövedelem 3-4 százaléka veszik el ilyen egészségügyi gondok miatt. Egy másik uniós vizsgálat (Cost of disorders of the brain in Europe. European Journal of Neurology 2005) szerint az idegrendszeri zavarok az európai társadalomnak évente 300 milliárd euró kárt okoznak. Ebből a veszteségből mintegy 120 milliárd euró a depresszió következménye. 

Az Unióban 2006-ban egy Eurobarometer felmérés foglalkozott a lelki zavarok gyakoriságával. A felmérés szerint az EU-ban élete során minden negyedik ember szenved valamilyen lelki egészséget érintő problémától. A becslések szerint jelenleg csaknem 50 millió ember (a népesség mintegy 11%-a) küzd mentális zavarokkal, a nők és a férfiak különböző tünetekkel. Sok EU tagállamban már a depresszió jelenti a leggyakoribb egészségi problémát. Jelentős probléma az alkoholizmus és az öngyilkosság (amelyekben szintén jelentős szerepet játszik a depresszió), valamint a skizofrénia is. Az adatok szerint Európában az emberek többsége napjának nagyobb részében jókedvű, kiegyensúlyozott és békés hangulatú, azonban az itt élők 10 százaléka szinte soha nem nyugodt, sose néz jókedvűen a jövőbe. Az Unión belül a lelki közérzet szempontjából igen nagy eltérések vannak az egyes országok között. Míg Hollandiában a megkérdezettek 83 százaléka vallotta, hogy az idő nagyrészében elégedett és boldog, Bulgáriában vagy Litvániában csak 42 százalék érez így. Az idézett jelentés hangsúlyozza, hogy a lelki egyensúly szempontjából az Európai Uniót alapító országok lényegesen jobb helyzetben vannak, mint a később csatlakozó államok.

Noha a depresszió világszerte jelentős társadalmi-gazdasági problémát jelent,  negatív gazdasági hatásai lényegesen meghaladják a visszaszorítására fordítandó anyagi javakat, pl. az EU országaiból csak öt állam költ 10 százaléknál többet a lelki betegségek megelőzésére és kezelésére az egészségügyi költségvetésből.

Legrosszabb a helyzet Bulgáriában és Lengyelországban, ahol ezekre a betegségekre az egészségügyi költségeknek csak 2.5-3.5 százaléka jut. Azonban mind nagyobb figyelem irányul a lelki egészség megőrzésére. Az Európai Unió által 2008. június 13-án, Brüsszelben, Együtt a lelki egészségért és jól-létért ("Together for Mental Health and Well-being") címmel megrendezett, magas szintű konferenciájának résztvevői kiadták "A lelki egészség és a jól-lét paktuma" című dokumentumot. Noha a paktumnak nincs jogi kötelező ereje, mégis fontos lépés, mert mutatja a közös szándékot az együttműködésre és a közös cselekvésre a kiemelten fontosnak tartott területeken, mint

  1. a depresszió és az öngyilkosság megelőzése,
  2. a fiatalok lelki egészsége és a lelki egészség az oktatásban,
  3. lelki egészség a munkahelyi környezetben,
  4. az idősek lelki egészsége, és
  5. a küzdelem a megbélyegzés és a társadalmi kirekesztés ellen.

 

(Forrás: Dr. Rusznák Tamás: A depresszió gazdasági hatásai)

Cikkek Küldje el ismerősének
 

Cím: Budapest, XIII. ker. Véső u. 6.
Telefon: 06-30-460-1510
E-mail: info@pszichocentrum.eu
2008 © PSZICHOCENTRUM · Minden jog fenntartva!
4brainz - webdesign & development